Vallás és művészet
Vallás és művészet címmel kétnapos konferenciát tartanak május 8. és 9. között a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A rendezvényt Professor emeritus Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitotta meg. Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója és Izrael egykori nagykövete pedig Antonio Barluzziról, a Szentföld építészéről tartott előadást.
A konferenciát Professor emeritus Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének szavai nyitották meg. Köszöntőjében a magas színvonalú, magyar művészeti életnek a köztudatba való beemelését és integrációját hangsúlyozta. „Utól kell érni a lelassult magyar történelmet” – fogalmazott, amikor az értelmiségi eszmecsere fontosságáról szólt, majd bevezette a 64 tudományos előadást felsorakoztató konferenciát.
A Szent és profán tér nevet viselő szekcióban Dr. Hóvári János, Antonio Barluzzi, A Szentföld építészete címmel tartott előadást.
A MANK főigazgatója és Izrael egykori nagykövete személyes élményeinek megosztásával indította az előadást, ugyanis a kint töltött hat év alatt valamennyi szenthelyre rendszeresen ellátogatott. Mint elmondta, a már ismert és tanulmányozott üzeneteken túl az esztétikai és építészeti megjelenés mögötti tartalmak is el kezdték foglalkoztatni. Majd a kutatás során arra jutott, hogy a szenthelyek rendszerében van egy olyan világ, amely Antonio Barluzzi nevét viseli, aki nemcsak restaurált, de nagyban hozzá is adott az izraeli építészethez és Jeruzsálem mai látképéhez.
„A szentföldi épületek többnyire nem személyesek, valami kollektív történeti emlékezést testesítenek meg. Közel kétezer év építészete és díszítő művészete épül egymásra, hol segítve, hol stiláris kontrasztokat előidézően. Ebben a rendszerben azonban mindent felülír a statika, a funkcionalitás és a szenthelyhez való kulturális-felekezeti kötődés, vagy jogosultság. A hosszú történelem során ritkán jelent meg egy-egy arc, akihez az alkotás kötődött. Jól lehet, a történeti kutatás számos esetben képes feltárni mindezeket. Antonio Barluzzi az első olyan építészek egyike, akik személyes nyomot is hagyva maguk után, kiléptek a névtelenségből” – méltatta az építészt Dr. Hóvári János.
Az előadásból kiderült, hogy a korábban szerzetesként és katonaként is dolgozó Antonio Barluzzi diplomaszerzését követően először az olasz kormánytól kapott felkérést arra, hogy testvérével építsenek kórházat Jeruzsálemben. Az ő nevéhez fűződik többek között a Tábor-hegyen található Színeváltozás Bazilika felújítása, a Szent Sír Templom, a Görög Katolikus Templom és a Getszemáni-kert Népek Templomának megépítése is.
„Minden szenthelyen van egy olyan pont, amelynek történelmi, evangéliumi gyökere van” – mondta el Dr. Hóvári János, amikor arról beszélt, hogy Antonio Barluzzi Kapernaumban, Szent Péter egykori házának helyét választotta a templomépítésre. A helyszín azért is különleges, mert a mellette lévő, a mai napig is fennálló zsinagógában tanított először Jézus – derült ki az előadásból.
A 2012-ben alapított Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet fogja össze azt a kutatási és oktatási munkát, amely a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán a művészettörténet, színháztudomány, vallástudomány, szabadbölcsészet, művészet- és médiapedagógia területén zajlik. A Vallás és művészet konferencia az intézményben elkezdett interdiszciplináris tudományos tanácskozások (A vallásfogalmak sokfélesége és A spirituális közvetítő című konferenciák, illetve az OTKA támogatásával működő interdiszciplináris Misztika–kutatócsoport Reflections on the Immediate Experience of God in the European Tradition című nemzetközi konferenciája) sorozatának következő eleme.