V4 Látkép Brüsszelben

„A visegrádi együttműködés nem csupán olyan külpolitikai regionális közös út, amelynek hátterében egymással egybevágó geopolitikai érdekek állnak, hanem az maga a kelet-közép-európai múlt átfogó értelmezése, és ezáltal egyben stratégiai célokkal rendelkező jövőépítés is” – olvashatók dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója szavai a V4 Látkép című brüsszeli kiállításról a mai Magyar Időkben.

A külső birodalmi erők torzítani tudták ugyan Kelet-Közép-Európa társadalmilag, politikailag és kulturálisan egybefüggő, országokon átívelő struktúráit, de azok a társadalmak szívósságának köszönhetően megőrződtek.Erre hívta fel a figyelmet már jóval a rendszerváltozás előtt a magyar Bibó István (1911–1979) és Szűcs Jenő (1928–1988), a cseh Milan Kundera (1929) és Jan Patocka (1907–1977), a lengyel Czeslaw Milosz (1911–2004) és Waclaw Felczak (1916–1993), valamint a szlovák Miroslav Kusy (1931) és Frantisek Miklosko (1947).

Ez a korokon és határokon átívelő gondolat az 1990-es években kivívott szabadságunknak és függetlenségünknek köszönhetően térségünkben már negyedszázada politikaformáló erő. S ez közös dinamikát adott mindannak, amely Budapest–Pozsony–Prága és Varsó négyszögében az elmúlt két és fél évtizedben történt.

A teljes írás ITT olvasható.