Negyvenkét kakapó Hódmezővásárhelyen – új kiállítás a művésztelepen
Érdekes címmel nyitotta meg legújabb kiállítását augusztus 30-án a Hódmezővásárhelyi Művésztelep. Donka Gergely A negyvenkét kakapó. A hét ufonauta. A hat ufó. És a gépelő majom nevű installációját szeptember 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A képzőművész két éve dolgozik a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) által fenntartott művésztelepen.
A kiállítás egy négy elemből álló összefüggő installáció, amelyből három (a negyvennégy kakapó, a hét ufonauta, a hat ufó) fehér posztamenseken elhelyezett, feketére festett betonból öntött tárgyakból áll. A negyedik elem (a gépelő majom) pedig egy szintén fehér posztamensen lévő monitor, amihez számítógép csatlakozik. A képernyőn egy véletlen generátor által előállított, valós időben íródó szöveg jelenik meg. Az installáció része egy mobiltelefonra írt applikáció, ami a beton elemek geometrikusan elhelyezett, statikus összképét hivatott a kiterjesztett valóság eszközével megtörni.
„A kakapók száma Douglas Adams legismertebb regénysorozatában, a Galaxis útikalauz stopposoknakcímű műben szereplő, az élet értelmére adott választ jelenti, miközben az ufonauták és az ufók számának szorzata is ugyanennyit ad ki” – mondta el Donka Gergely az alkotásról. Hozzátette: a gépelő majom a végtelenmajom-tételre utal, amely szerint ha adott valamilyen előre rögzített szöveg, és egy majom korlátlan ideig véletlenszerűen ütögeti egy írógép billentyűit, akkor majdnem biztos, hogy előbb-utóbb ezt az adott szöveget is leírja, még akkor is, ha az olyan összetett és értelmes, mint például William Shakespeare teljes életműve. A tétel története egészen Arisztotelészig, illetve Ciceróig követhető vissza, de Jonathan Swift is foglalkozott vele.
„E négy elem viszonyát vizsgálom a végtelen, a valószerűtlenség és a valószínűség tükrében. Fontos aspektusa a még létező, de a kihalás szélén álló papagájféle, a kakapó és az elképzelt, létezéséről bizonyítást nem nyert ufó-ufonauta relációja” – fogalmazott az alkotó, aki megemlíti, az sem lehet véletlen, hogy a posztamensek magassága majdnem pontosan negyvenkét centiméter.
A megnyitón köszöntőt mond Matiszlovics Tibor, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szolgáltatási igazgatója. A kiállítást Kovács Gyula András képzőművész nyitja meg. A tárlat 2018. szeptember 14-ig tekinthető meg, előzetes egyeztetést követően. A látogatók jelentkezését Rapcsák Katalin alkotóház-vezető címére várják: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. .
Donka Gergely a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja, kiállított már Hódmezővásárhely mellett Szegeden, Békéscsabán, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben egy fotósorozatát pedig Szöulba is meghívták, amelyen azt mutatja be, mit nem lehet megtenni egyenruhában.
Donka Gergely két éve dolgozik a Hódmezővásárhelyi Alkotóházban. Három, pályázaton nyertes művészének adta át a MANK 2016. október 1-jén a Hódmezővásárhelyi Művésztelep műtermeinek kulcsait, amikor a felújítást követően nem csak a Művésztelep, hanem a Hódmezővásárhelyi Alkotóház is ismét megnyitotta kapuit. Donka Gergely mellett Sonkoly Tibor és Máté István Hunor képzőművész kapott lehetőséget az alkotásra.
A 2016-os év elején kezdődött felújítás eredményeként a Művésztelepen négy műterem várja a művészeket, amelyből háromban pályázati úton kiválasztott művészek alkothatnak kedvezményes bérleti díj fejében, a negyedik pedig közösségi műteremként funkciónál majd: éppúgy rendeznek majd itt kiállításokat, ahogy időnként a közös munka színteréül szolgál azoknak a művészeknek, akik az Alkotóházban szállnak meg és nagyobb méretű alkotáson vagy speciális géppel dolgoznak, így itt lehetőség van szövőszék és rézkarcnyomógép használatára is.
A művésztelepet 1966-ban adták át: a korábbi közös műtermet ugyanis, amit Plohn József fotográfus hagyott a városra, azzal a kikötéssel, hogy a fiatal tehetségeknek műtermi lehetőséget biztosítson, városrendezési okok miatt elbontották. Fennállása óta több művészgeneráció kibontakozását segítette elő az épület. Itt kezdte pályáját Szalay Ferenc, Fejér Csaba, Fodor József, Csikós András, Erdős Péter, Hézső Ferenc, Tuza László, Samu Katalin, Lantos Györgyi, Máté István, Návay Sándor, Zoltai Attila, Rományi László és Sándor Eszter.