Kányádi Sándorról emlékezett meg a MANK Alkotóművészeti Szalon
Kányádi Sándor előtt tisztelgett a huszadik alkalommal megrendezett MANK Alkotóművészeti Szalon, amelyen a Nemzet művésze költőről, az első kerület díszpolgáráról Dr. Nagy Gábor Tamással, az I. Kerület polgármesterével Mirtse Zsuzsa, a MANK művészeti tanácsadója beszélgetett április 12-én.
Idén ünnepelné 90. életévét Kányádi Sándor, aki nemcsak a 20. és a 21. század, hanem az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobb költője. Költészetének legfőbb üzenete a szülőföld szeretete, a táj, a kultúra és az ember egysége, az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors. A költő 1929. május 10-én született a Hargita megyei Nagygalambfalván, majd iskolái elvégzése után a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát, életét a tanári pálya helyett az irodalomnak szentelte. Felfedezője és első mestere Páskándi Géza volt, első versét is ő közölte a bukaresti Ifjúmunkás című lapban, 1950-ben. Ezt követően versek, kötetek, erdélyi, magyarországi és nemzetközi turnék sokasága következett.
A Kányádi Sándorra emlékező MANK Alkotóművészeti Szalont ezúttal új helyszínen tartották meg, az első kerületi Jókai Anna Szalonban gyorsan otthonra talált a program közönsége. A beszélgetés elején nem is hagyhatták szó nélkül az új helyszínt, amelyről elhangzott: a látszat ellenére nem műemléki az elmúlt évszázad eseményeit szerencsésen átvészelő épület. Azt ugyan pályázat útján szerette volna hasznosítani az önkormányzat, csupa olyan elképzelés érkezett be, amely nem volt méltó az épülethez, éppen ezért döntöttek úgy, hallva Jókai Anna haláláról, hogy irodalmi művészeti szalont nyitnak meg az írónő szellemiségének megfelelően – fogalmazott Dr. Nagy Gábor Tamás. „Rohamos gyorsasággal nyílt meg a Szalon másfél éve, majd szép lassan megtalálta a saját, önálló profilját, mely népszerű irodalmi eseményeknek ad ma már helyszínt” – mondta el a polgármester.
Tardy-Molnár Anna ügyvezető
A MANK a legszerencsésebb intézmény a hálózatban, a legszebb feladat jutott számára az alkotóművészetet támogatásával – fejtette ki Tardy-Molnár Anna, az Alkotóművészeti Szalont rendező MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, aki örömét fejezte ki, hogy az Úri utcai épület után még szebb helyszínt találhattak az összművészeti programsorozatnak. A költészet napja köré szerveződött program megkoronázásának nevezte az alkalmat, a MANK ugyanis az elmúlt napokban írókat és költőket hozott közelebb az irodalmi művek által inspirált képzőművészeti alkotásokból megnyílt Kép-Vers című kiállítással, majd a Magyar Írószövetséggel együtt átadhatta az elsőkönyveseknek járó Debüt díjat.
Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester
A beszélgetésen elhangzott, a polgármester személyes jó barátságot ápolt az íróval, akinek sokszor maga ajánlotta fel saját lakását budapesti tartózkodása idejére, mígnem találtak a Tabánhoz közel egy megfelelő lakást Kányádi Sándor számára. Nem maradt sokáig tétlen a költő, hamar ötletek sora fogalmazódott meg benne a környezet további gazdagítására, például egy padokkal körbevett kutat álmodott meg a közeli térre, ahol a Hargitáról hozott egy sziklából folyhatna az ivóvíz. De az ő fejéből pattant ki a Magyar Mese Múzeum létrehozása is, amit aztán 2012-ben meg is nyitottak a kerületben – emlékeztetett a polgármester. Mesélt a költőben élő kettősségről. Miközben ugyanis generációk nőttek fel történetein, versein és az általa szerkesztett, fénykorában hetvenezer előfizetőt megélt Napsugár című gyermeklap hasábjait olvasva, iróniával átitatott szövegei mögött felsejlenek fájdalmai. Számos próbatétel elé állította ugyanis az élet a Ceaușescu-éra alatt, és habár kisebbségi magyarként került Budapestre, mindig honvágyat érzett szülőföldje iránt.
